A Matolcsy-alapítvány svájci luxusingatlanos cégénél is változások történnek
Új vezetők kerültek a Pallas-alapítvány svájci ingatlanos érdekeltségének élére, és várhatóan az igazgatóságba is bekerül két új igazgató.
Új vezetők kerültek a Pallas-alapítvány svájci ingatlanos érdekeltségének élére, és várhatóan az igazgatóságba is bekerül két új igazgató.
Csak a hasonló alapítványok jövőbeli alapítását és az MNB-alapítványok befektetési, vagyonkezelési tevékenységét tiltja az MNB-törvény módosítását célzó új javaslat. A százmilliárdokat elkótyavetyélő Matolcsy-féle alapítványokat viszont nem csak, hogy nem szünteti meg – jóllehet korábban maga Varga Mihály új jegybankelnök kezdeményezte ezt a kormánynál –, hanem még mentesíti is őket a fent jelzett tevékenységek tilalma alól.
Vad hasonlattal mentegette Windisch László ÁSZ-elnök a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek működésében pont ők találtak anomáliákat. Szerinte nem igaz az alapítványokkal kapcsolatban emlegetett 500 milliárd forintos vagyonvesztés, ahogy az is téves keretezés, hogy Orbán Viktor bármire is utasította volna az ÁSZ-t.
Miután a sajtó eltökélten igyekszik feltárni, hogyan vesztették el százmilliárd forintok a közpénzjellegüket, és ehhez most már az Állami Számvevőszék is szolgál adalékokkal, mintha veszendőbe menne a politikai felelősség. Ezt a feltáró munkát talán segítik a következő kérdések.
Közel tizenegy év telt el azóta, hogy a HVG először megírta, százmilliárdok mennek az alapítványokhoz, a Fidesz és az MNB pedig néha egész kreatív, gyakran pedig kínos módon bizonygatta, hogy nincs baj.
De természetesen nem történt semmi.
Négyszeresen stophét volt Magyarországon: a Pridestop mellett a kormány bevezette az árréstopot, beleállt a készpénzforgalom támogatásába (bankkártyastop), az Állami Számvevőszék jelentése nyomán pedig elindult a Matolcsystop.
Miután Varga Mihály megérkezett az MNB-be, váratlanul lefejezték a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató céget és az eddigi, áttekinthetetlen vagyongazdálkodás felülvizsgálatát ígérték.
Csak úgy röpködnek a százmilliárdok, ha belenézünk az MNB alapítványainak pénzügyeibe. Bár próbálnak mindent eltitkolni, néhány ügyleten keresztül szépen lekövethető, hogyan veszítették el közpénz jellegüket a milliárdok és jutottak a Matolcsy-családhoz köthető körökhöz.
4,2 milliárdos eredményt hozott 2019-ben a Pallas Athéné-alapítványoknak a jegybank által rájuk bízott 266 milliárd. Az alapítványok PADME néven egyesültek, az új szervezet már vagyona 84 százalékát egyik megörökölt leányvállalatában tartotta. A Pallas-birodalomban alig maradt ingatlan, bár nem kizárt, hogy ezeket is csak kiszervezték.
Ötvenmilliárdot szedtek ki ingatlanos cégeikből a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. Minden bevételüket beleöntötték fekete lyukként működő vagyonkezelőjükbe, amely 2019 végén már 238 milliárdon ült.
Az épület felújítása még nem készült el, ám kiderült: a jegybank nem csak a Postapalotát vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával. Az alapítványok rekordösszeget, majdnem 200 milliárd forintot fektettek a saját cégeikbe. Ugyanakkor százmilliónyi vagyonuk ragadt be a felszámolás alatt álló NHB Bankba, akárcsak a brókerbotrányban érintett ügyfeleknek.
Befektetőtársak,konzorciumban dolgozhatnak a volt Csavargyár területén.
Négy év alatt 5,3 százalékkal sikerült megnövelniük 266 milliárd forintos kezdőtőkéjüket.
A beruházás részleteiről alig tudni valamit, mert a Pallas Athéné Alapítványok kitérő választ adtak a kérdésekre.
Megváltoztak a műszaki feltételek.
Összeolvadt a jegybank által alapított két Pallas Athéné-alapítványok közül kettő. A vonatkozó közlemény szerint az újonnan létrejövő alapítvány ötvözik a korábbi teljes vagyonát.
2017 óta húzódik a jegybanki alapítványok Váci úti gigaberuházása, most külföldi partnert keresnek hozzá. Az alapítványok 21 milliárdot vettek ki a projektért felelős cégükből.
A 266 milliárd nagy részét kifolyatták az alapítványok köré épült céghálóba, illetve ingatlanokat vásároltak belőle.